Negyed év telt el, mióta nem írtam. Nehéz időszak volt, betegségek, sok éjszakázás. Szeptemberben Péter majdnem végig beteg volt, persze Tamika is elkapta. Októberben az oviban bárányhimlőjárvány tört ki, de Péter nem kapta el, mert éppen itthon volt betegen. Viszont az unokatesója, akivel egy csoportba jár, bepöttyösödött, és mivel együtt játszottak a legfertőzőbb napokban, egész októberben aggódtam, hogy vajon kijön-e rajta is. Nem szerettem volna, ha a pár hónapos Tamara ilyen korán bárányhimlős lenne Pétertől. Szerencsére megúsztuk. Október közepétől november közepéig Péter végig járt az oviba. De november végén elkaptunk egy nagyon kellemetlen és hosszan tartó légúti betegséget, ami végigment az egész családon és még mindig tart, már negyedik hete. Iszonyatosan sokat éjszakáztam, és már nagyon szeretném, ha mindenki meggyógyulna, és pihenhetnénk egy kicsit. És persze azt is, ha egészségesen telne a karácsony.

Péter továbbra is imádja az óvodát, bár sajnos eléggé keveset tudunk arról, mi történik ott vele, milyen sikerei-konfliktusai vannak, miket csinál foglalkozásokon, mert az óvónénik nemigen érnek rá velem beszélgetni. Éppen reggeliztetnek, mikor visszük Pétert és ebédeltetnek-fektetnek, mikor elhozzuk. Azért én mindig kérdezgetem Pétert, és néha sikerül kitotózni, hogy mit is csináltak aznap.

Október végén jártunk az EduKidben mérésen. Csak implanttal 30-40 dB közötti értékeket mértek Péternél, csak hallókészülékkel pedig 40-50 dB közöttieket. Nehéz volt a mérés, mert a mérőszobába beszűrődik az utcai zaj. Péter nem is tudta szerintem, hogy mire kellene figyelnie.

Sajnos november elején kiderült, hogy a szurdósunk, akit nagyon szerettünk, kénytelen leadni a tanítványait. Én ezúton is szeretném megköszönni ezt az együtt töltött kicsit több mint egy évet. Boldog vagyok, hogy a legválságosabb időszakban, mikor hatalmas szükségünk volt segítségre, a legjobb szakember foglalkozott Péterrel. Csak és kizárólag neki köszönhetjük, hogy tavaly szeptemberben, mikor mi még észre sem vettük, ő már mondta, hogy Péter rosszabbul hall, mint gondoljuk, és műteni kell. Az ő támogatásával ugrottunk végül neki a kivizsgálás-sorozatnak, így Pétert idén az elsők között műtötték meg márciusban. Még egyszer nagyon szépen köszönjük!

Úgy tűnik, az új szurdós kérdése is szerencsésen és hamar megoldódott, és elvállalt minket egy kedves, fiatal utazótanár. Ő hetente egyszer jár majd ki hozzánk, reggel 8-tól itthon tart egy foglalkozást Péternek, aztán velünk együtt bejön az oviba és 9-től ott tart neki még egyet a csoportban. Már járt az óvodánkban és beszélt Péterről az óvónénikkel, ma pedig tartott Péter csoportjában egy csoportos foglalkozást a hallássérüléssel kapcsolatban a gyerekeknek. Múlt héten pedig elment a fiúkkal Szegedre az állításra, ahol az ő kérésére és segítségével végre csináltak egy megbízható mérést Péter implantos füléről. Azt hiszem nagyon elégedettek leszünk vele, Péter máris imádja.

A szegedi hallásmérés eredménye a következő lett:

Péter fejlődéséről nagyon nehéz írni. Most lesz 8 hónapja, hogy bekapcsolták a processzort. Megjött végre a két hiányzó magánhangzónk, az ó és az ú. A mássalhangzók közül már van néhány, amiket biztosan használ, csak nem minden szóban megfelelően: m, p, b, t. Tökéletesen kiejtett szó nem sok van: papa, mama, baba. Tulajdonképpen bármit, teljes mondókákat visszamond a rendelkezésére álló hangkészletével, rengeteget beszél, de általában csak a család érti, amit mond.

Az értése viszont remek. Első kérésre bonyolult utasításokat is végrehajt, a passzív szókincse nagyon nagy és egyértelmű, hogy már spontán bővül, nem kell szótanulással görcsölni. Előfordul, hogy tévéből, rádióból is kiszűr szavakat és mondogatni kezdi. Újabb zajokra is felfigyel, pl. a fűtőtestben csöpögő víz hangját utánozza. Végre elkezdhettünk meséket olvasni neki. Beszereztem néhány klasszikus mesegyűjteményt, amikben hatalmas a kép és egyszerűsített a mese, mert egyelőre egészoldalas történetekre egyáltalán nem figyel, viszont igényli már az összefüggő meséket.

Érdekes, hogy a színeket és a formákat már nagyon korán ismerte Péter, de a számfogalma csak most, a beszéd megindulásával párhuzamosan alakult ki. Egyenlőre 6-ig tud számolni úgy, hogy mögötte tényleges számfogalom van, de 10-ig elsorolja a számokat. Ezért rengeteget társasozunk mostanában egy szám-dobókockával, vagy három szín-dobókockával. Kártyajátékokat is elkezdtünk játszani, általában Fekete Pétert játszunk és sokat dominózunk. Megérti és betartja a játékszabályokat.

Tamara közben féléves lett. 5 és fél hónaposan kijött az első két foga, már ügyesen forog és még 6 hónapos kora előtt elkezdett kúszni. Kb. 8 kg és 68 cm. Tündéri, akaratos, kerek kisbaba. Csak és kizárólag kézben hajlandó lenni, hamar megunja a játékokat és a fekvést, és addig kiabál, amíg fel nem vesszük. Ha magamra kötöm, azt utálja. Szopizáson kívül már az almapürét is megeszi. Péter továbbra is imádja, puszilgatja, ölelgeti. Viszont miatta nem tudok olyan sokat foglalkozni Péterrel, mint régen, pedig nagyon igényelné. Tamikának csináltattam egy újabb emissziós vizsgálatot és még mindig hall.

Közvetlenül bekapcsolás után áprilisban, tehát 8 hónapja, feltettem egy videót, amin Péter sorolja a családtagok neveit. Ezt újra megcsináltam. Talán hallatszik, hogy van valamennyi változás:

Péter utánam mondja a Télapó itt van dalt:

Péterrel a télapóról beszélgetünk, megpróbálok belőle minél több szót kihúzni:

És végül, a kicsi Tami itt kezdett el kúszni.