Hétfőn ismét meglepett minket Péterke. A délelőtti alvás után sosem adom rá azonnal a fülijét, kicsit hagyom, hadd mászkáljon anyuéknál, majd eltűnök. Mikor anyu áll vele az ablaknál, én lopakodva visszajövök és négykézláb állva csak a fejemet dugom ki a bútor takarásából. (Jó mi?) Ma kb. öt méterről kiabáltam a nevét és hátrakapta a fejét. Eddig ez még sosem sikerült. Aztán még egyszer eljátszottunk egy hasonlót kicsit később, az eredmény ugyanaz. Döbbenet. A mai produkciója azonban nem állt meg itt. A következő új reakciókat adta:

*Fülivel 5m-ről suttogás, halk zenedoboz

*Fülivel zene bekapcs-kikapcs játéknál középhangos zene

*Sokat gyakorlom vele tükör előtt az Á hangot (ez elég rövid ahhoz, hogy odafigyeljen, mert amúgy nem hajlandó utánozni) Mára mintha bekerült volna ez az Á hang a szokásos mássalhangzók (k, b, berregés) mellé.

*Néha mintha a 4 hónapos korától használt agu (én ezt akkor egyértelműen anyunak értelmeztem, hiszen mindig mutattam neki, hogy én vagyok az anyu, ő meg szituációnak megfelelően használta csak rám), visszatérőben lenne, de ez még nem biztos.

*Ma mikor az ebédjét várta elkezdett a konyhapult felé mutogatni. Ment a mikró. Mikor ki be kapcsoltuk a kedvéért, hogy hallja a zúgását, meg a csöndet felváltva, elképesztően boldog volt tőle. Úgy gondolom hallotta a zúgást.

Ma telefonáltam a genetikai eredmény miatt, de nem tudnak róla. Holnap újra kell telefonálnom egy másik orvosnak. Elképesztő, már két hónapja levették a vért! Két hónapja hogy meglett a BERA vizsgálat eredménye. Hatalmas utat tettünk meg azóta.