Azon kívül, hogy védőnőnél jártunk méretkezni, és levágattam egy év után végre a hajamat, ezen a héten nem történt semmi. Viszont őrült nagy a kánikula. Volt egy kis bosszúságunk azonban a napokban. A párom ment el munka előtt az EduKid-be kifizetni a hallókészüléket (mert ugye ez nem 100%-ban támogatott) és kapott hozzá mindenféle tartozékot). Mikor már beért a munkahelyére, Péterke itthon kivette a hallókáját és elkezdte rágni, amit én csak fáziskéséssel vettem észre. Mikor vissza akartam tenni neki, ami ellen mostanában fura mód nagyon tiltakozik (lehet, hogy melegíti és kellemetlen neki?), látom hogy hiányzik az egyik mikrofonvédő szivacs. Na, első pánikomban hívom a céget, hogy most mit csináljak. Be kellene hozni és kicserélik nekünk. Na de kinn 40 fok árnyékban, örültem, hogy a férjem el tudta intézni helyettünk a fizetést. Telefon a cégnek újra, a férjem is bemehet, majd elmagyarázzák neki, telefon a páromnak. Szegény értekezlet után rohant vissza, hogy még zárás előtt odaérjen és elhozta nekünk a csereszivacsot. Közben kiderült, hogy Péterke azért szedegette ki aznap délelőtt előszeretettel a fülikét, mert lemerült az elem és nem hallott vele semmit. Pedig én minden este ellenőrzöm és akkor még 100%-on volt.

Péter a balatoni nyaralás alatt és óta nagyon keveset fejlődött. Egyrészt szerintem megzavarta a változás, még ha rövid ideig is tartott, másrészt olyan kánikula van, hogy extra nyafogós lett és egyszerűen nem tud mit kezdeni magával, ha játszunk/gyakorlunk vele, akkor meg egyáltalán nem figyel. Csak reménykedni tudok, hogy nem hallásromlás van a háttérben, csak egy kis meleg miatti fáradtság.

Az evés viszont kezd visszaállni a két hónappal ezelőtti állapotára. (Mikor megtudtuk, hogy Péter hallássérült akkora pánik uralkodott el mindenkin, főleg rajtam, hogy elkezdte kiköpdösni a darabosabb ételt. Így vissza kellett állni, a pépesítésre.) Múltkor a piacon kapott egy savanyú uborkát. Én tudtam, hogy szereti, de eddig csak nyalogatta néha. Most bevágta az egészet. Döbbenet. Vacsira megeszik egy fél szelet kenyeret általam készített baba-körözöttel, paradicsommal, paprikával. Most mit csináljak, szereti. Ebédre minap legnagyobb döbbenetemre lecsúszott neki egy adag lecsó főttkrumplival. Uzsira nyomja a sárga és őszibarackot, meggyet nagy darabokban. Balcsin főztem kukoricát, majd meg bolondult érte. Szóval étkes lett a szentem, de nem hízik túl sokat.

Úgy tűnik ebben a melegben a kaja és az udvari játék van napirenden, nem a szavak tanulása. Azt hiszem érthető.

BESZÉDÉRTÉS:

*Új szavakat csak nagyon keveset tanultunk a héten. A korábbiak úgy tűnik rögzültek. Most a PAPUCS és a TÉVÉ kezd beérni. De nagyon nem tud odafigyelni mostanában, úgyhogy inkább békén hagyom.

*Mikor inni adok neki, mindig mondom, hogy VÍZ. Múltkor egyetlen alkalommal előfordult, hogy nem mutattam neki a csőrös poharat, amiből inni szokott, csak mondtam neki, hogy víz és ő a szájába mutatott az ujjával, majd lelkesen ivott mikor elővettem a poharát. Hát nem tudom, lehet hogy csak véletlen. Majd még tesztelem.

MOZGÁSFEJLŐDÉS, KISMOTOROS MOZGÁS:

*Hihetetlen kunsztokra képes, ha látja a 2,5 éves unokahúgát tevékenykedni. Nekem úgy tűnik, kezd már partner lenni a maga módján a közös játékokban. Kinga felmászott a  műanyag homokozó lezárt tetejére kavicsokat pakolgatni. Péter annyira utána akart menni, hogy még a homokiszonyát is legyőzte (pár lépés erejéig, amíg oda nem ért) és felmászott ő is. Azóta rendszeresen ez a fő attrakció, hogy ott ül a „magasban” és hasalva pakolgatja a köveket fel a homokozó tetőre és le onnan.

*Egy csomó műanyagkupakot adtunk neki, ezeket dobálja egy nagyobb szájú palackba. Ennek az lett az eredménye, ha pici tárgy van a kezében és valahol lyukat lát, azt beledobja. Így tűnt el a tollam kupakja is egy üres babavizes doboz mélyén.

*Rugdossa a labdát, ha mi is csináljuk.

*Van egy tündéri állatforma puzzle-ünk, 6 db fogantyús állatkával. Egyszer már megcsillant a fiam szemében a felismerés, hogy mit is kellene itt csinálni, de általában nem ez a jellemző. Viszont remekül lehet őket a földre dobálni.

JELEK:

Nem tanítgatjuk különösebben semmilyen jelre, néhány dolgot magától kezdett el csinálni, néhányat tőlünk látott és leutánozta. A következő jeleket már 8-10 hónapos korától használja:

*Mutogat arra a tárgyra amit meg akart kapni, vagy ami tetszik neki.

*Forgatja a kézfejét, ha nem akart valamit.

*Pápát int a kezével, ha elmegyünk.

*Puszit ad (egyenlőre még csak nyitott szájjal).

A jelekkel való kommunikációban tehát nemigen mutatkozik fejlődés, Péter nem törekszik arra, hogy ilyen módon értesse meg magát és mi is igyekszünk mindent szavakban közölni vele. Azonban néha van meglepetés e-téren is:

*Legutóbb lihegő kutyákat láttunk az utcán. Péter rámutatott a saját nyelvére majd a kutyákra.