Péterkén ruhaméretet kellett váltani, mert már majd szétdurrantak rajta a body-k. Így elővettem a 92-es ruháit, de nadrágban még mindig csak a 86-osakat hordjuk, mert még mindig elég rövidke a lába. Kibukkant végre a bal felső szemfoga, sorrendben a 13. fog.
Csütörtökön délelőtt kilátogatott kis családunk a Sziget Fesztiválra. Sétálgattunk, bementünk a bazársorra, ettünk sült kolbászt, Péterke rohangált az éppen üres összművészeti sátorban, aztán hazafelé vettük az irányt. Nagyon tetszett neki a nagy felhajtás, a sok ember és mivel ilyenkor nincsenek koncertek, nem zavarta semmi erős zaj a fülét. Amúgy a szép idő miatt a délutánokat kertben rohangálással és nyakig piszkolódással töltjük, így rengeteget ügyesedett a mozgása és a szabad teres 
hallásfigyelme.
Az elmúlt egy hét hallókészülékes fejlődése a következőképpen alakult:
BESZÉDÉRTÉS
*Ha azt a mondókát mondom Péternek, hogy „Gyí paci paripa, nem messze van Kanizsa…” akkor odarohan a hintalóhoz és felkéredzkedik rá. Ha a „Jár a falióra tikk-takk jár” dalt énekli neki anyu, rámutat a faliórára. Persze már ezt is megunta, úgyhogy mostanában már nem csinálja.
*Tanuljuk a gyümölcsök neveit. Vettem egy kosár műanyag gyümölcsöt, azokon gyakorlunk (ezeket nyugodtan rágcsálhatja és dobálhatja a lakásban). A SZŐLŐ, ALMA, KÖRTE, BANÁN, NARANCS, 
CITROM közül a szőlőt és a banánt azonnal megjegyezte. Ahányszor megyünk zöldségeshez, vagy boltba, mindig végigmondom neki újra és újra a gyümölcsök neveit. Mivel úgy szereti a kukoricát, vettem egy adag műanyag zöldséget is, de csak a KUKORICA lett elöl hagyva játszani. Persze azonnal megjegyezte a nevét.
*Új szavak, amiket biztosan be tud azonosítani: a műanyag állatok közül KAKAS, KACSA, az utcán a MADÁR, a tárgyak közül TÉVÉ, TÁVIRÁNYÍTÓ, ÓRA, KÖNYV, TALICSKA, MOTOR
HALLÁSFIGYELEM
*Biztosan meghallja segítség nélkül az égen elhaladó repülőket és megfelelő irányban felmutat az 
égre. Próbáljuk tanítgatni neki a kertben a messziről jövő hangok neveit és irányát.
*Meghallja a háta mögött egy méterre tartott konyhai óra ketyegését.
*Meghallja az emeleti lakásban, ha az udvarról szólítják, csak előbb meg kellett tanulnia a hang irányát, mert automatikusan a bejárati ajtó felé nézett.
MOZGÁSFEJLŐDÉS:
*Nagyon szeret focizni a lakásban a szivacslabdával
*Kedvet kapott a kertben a motorozáshoz, de egyenlőre csak ücsörög rajta és hátrafelé indul el vele. Tologatja a 
kistalicskát, boldogan csücsül a nagytalicskában és mi tologatjuk ő.
SZOCIALIZÁCIÓ:
*Péterke döbbenetes változáson ment keresztül, látványosan kinyitott a világ felé. Elkezdte élvezni a futkározást, a kiabálást, a játékokat, az embereket, a látványokat. És nem az volt a változás kulcsa, hogy többet vigyem emberek közé (eddig is vittem, de mivel sokat sírt idegen helyen, inkább nem vittem túlzásba – minek szadizni azt a szegény gyereket), hanem hogy hallóka nélkül ő az élete első 11 hónapjában magába volt zárva és mivel én sem tudtam a hangommal megnyugtatni, teljesen kétségbeesett az idegen helyektől, emberektől. Az elmúlt 3 hónapban szép lassan elkezdett kinyílni és most már látom, hogy rendkívül boldog baba, amit korábban nemigen tapasztaltam. Soha ennyi puszit nem kaptam tőle, mint most. Ettől függetlenül, most sem szereti azokat az idegeneket, akik azonnal ráugranak és túl harsányak, de szerintem ez teljesen normális dolog. Szerintem a felnőttek sem szeretnék, ha egy idegen kiabálva rájuk vetné magát, belemászna az aurájukba és a kezüket fogdosni, ölelgetni, puszilgatni akarná őket.